Leszünk mi még terroristák is...

Rendellenességgel születtek. Olvasom a Népszabadságot. Már nem sokáig. Te is fiam, Brutus? Nemcsak a csigatévé. Azt írja Kun J. (jé!) Viktória, hogy - idézem, vastag betűvel,  ahogy a cikk felvezetőjében is van - "Ugrásszerűen nőtt a rendellenességgel született csecsemők száma, Magyarországon nem egészen kétóránként, Kínában minden félórában születik egy.".

Ja, így mindjárt más. Siralmas a helyzetünk, de ne panaszkodjunk, mert legalább a  kínaiak még nálunk is. Vagy mégsem? Gyors fejszámolás. Ha nálunk kétóránként, náluk félóránként, akkor nekik négyszer annyi kripli csecsemőjük van, mint nekünk. Viszont vannak 130-szor annyian, mint mi. És évente nyolc millióval nő a lakosságuk. Ezek szerint arányaiban úgy kb. harmincszor gyakoribb nálunk a csecsemő-rendellenesség, mint náluk.

Kiről is szól ez a Népszabi-cikk? Rólunk, vagy róluk? Úgy tűnik, róluk, mert a kínai adatokkal indít: "...tízezer szülésre 2006-ban már elérte a 145,5-öt - vallotta be az ázsiai ország egyik családtervezéssel foglalkozó vezető szakembere." Az egyik hiteles, névtelen forrás bevallotta. Valld meg bűneidet, Kína. "...ez az ára Kína hihetetlenül gyorsan növekvő ipari termelésének. Magyarországon nem egészen kétóránként születik károsodással baba.". Egy bekezdésen belül. Bezzeg mi. Nekünk nem kell bevallani semmit. Mi kontrasztként tündöklünk az égen Kínával szemben.

Most jön a Goebbels-i manipuláció (az eddigi is az volt). Egy térkép. Íme:

Nézzétek csak a számokat! Ugye, milyen szép kicsik? Budapest 29! Kína 145! A kripli kínaiak. De hoppá! Mit látnak szemeim? Még tudok olvasni, szemüveg nélkül. Az adatok ezrelékben vannak megadva. Micsoda? A kínaiak tízezer főre, a magyarok ezerre! Hogy is van ez? Gyors fejszámolás. 10x29 az 290. A csodálatosan egészséges Budapesten arányaiban kétszer annyi fogyatékos gyerek születik, mint Kínában átlagban. Zala megyében pedig tízszer annyi. Na oda se megyek szülni.

Viktória! Ezt te találtad ki, vagy a szerkesztőd utasított, hogy Kínát is keverd bele  hazug módon? Nem kellett volna. Ketten együtt újabb bizonyítékát szolgáltattátok a mainstream és a bulvármédia (nincs semmi különbség) rasszizmusának, beteges Kína-ellenességének, hazudozásának. És mindez csak figyelemelterelés arról, hogy mi az ára a magyar ipari termelés elképesztő ütemű csökkenésének, a vállalati és államcsődnek, a hitel- és  a hitelességi válságnak.

Képzeljétek, olvasók (ha vagytok), a csigatévé már annyira gyűlöli Kínát, hogy a nevét sem hajlandó kimondani, inkább kihagyja a hírekből, nehogy valami pozitív kicsengésűt, vagy akárcsak igazat kelljen mondani róla. Február harmadikán ezt mondta a tények (szó szerint még most is olvashatjátok a csigatévé honlapján): "Clinton külügyminiszterként először Japánba és Dél-Koreába megy." Elárulok valamit, kiscsigám. Clinton külügyminiszterként először Kínába megy, és odafele útba ejti Japánt és Dél-Koreát is, két ázsiai szövetségesét. De ha csak harmadikként megy Kínába (ugyanazon út keretében), a tárgyilagos tájékoztatás jegyében akkor is kötelező lenne megemlíteni, hacsak tudat alatt nem irtóztok Kínától, mint mások a pókoktól vagy csúszómászóktól. Persze a tárgyilagos tájékoztatás nem azonos a "tényszerűvel", és különösen nem a "tények"-szerűvel. A közember meg hadd hülyüljön. Az a jó, ha nem tudja, hogy Kína legalább az USA-nak fontos, ha Európának nem is.

Apropó, USA. Róla se sokat tudunk. Mit szóltok, milyen csúnyán beszél az amerikai elnök? Azt mondta, hogy "elkúrtam". Ennyi erővel azt is mondhatta volna, hogy "elszúrtam", vagy "elszabtam". Az összes magyar média-orgánum ezen ájuldozott. Ja, mert nem tudnak angolul. Nézzetek meg egy szótárt, akármelyiket. "Screw up": ez szleng, vagyis rétegnyelv, csoporthoz tartozást kifejező közvetlenség. "Fuck up" és társai: ez viszont vulgáris, azaz közönséges, csúnya. De nem ezt mondta, hanem azt. Az a rossz, aki rosszra gondol. A hülye média- és kommunikáció-szakértők meg semmire sem tudnak gondolni, csak arra, hogy miből lehet negatív szenzációt kreálni. És itt jön be a képbe Kína.

És azt tudtátok, hogy - mint a csigatévé jelentette február  5-én - a szecsuáni földrengést az okozta, hogy a szemét kínaiak - persze tagadják a piszkok - gátat építettek a folyón, és olyan sok víz összegyűlt, hogy a súlya szétnyomta a hegyeket? Megírta egy brit újság, a csigatévé átvette és tényként leközölte, konzervképek kíséretében. Kiscsigám, ha csak kettőt kattintottál volna az interneten a Daily Telegraph  hírétől, akkor olyan You Tube-os vidokat is találhattál volna, amiken nem kevésbé komoly szakértők azt bizonyítják be, hogy a földrengést a CIA idézte elő szándékosan a HAARP-kísérlet keretében. Ez se nagyobb baromság, mint az előző. Ha már szenzáció kell.

És azt tudtátok, hogy a királyi tévé a hírekben (tehát nem a vélemények között) azt is elárulta, hogy a kínai vezetés nincs felkészülve a válsággal járó társadalmi robbanásra? Ja, mert nálunk nem lesz társadalmi robbanás, és mi arra is fel vagyunk készülve.

És a végére még egy szenzáció. Egy tökös brit egyetemista hozzávágta a cipőjét Wen Jiabao miniszterelnökhöz, aki éppen előadást tartott a kínai-brit együttműködésről, és diktátornak nevezte őt (akit az Economist meg populistának nevezett, mert személyesen  utazott le májusban a katasztrófa-sújtotta területre, hogy megnyugtassa az embereket, és minden segítséget megígérjen, sőt meg is adjon. Ilyen szemét, populista diktátor ez a Wen Jiabao. A brit újságok még fővezérhelyettesnek is nevezik a demokrácia jegyében, merthogy ő a miniszterelnök, a fővezér meg a pártfőtitkár).  Mellesleg éppen arról tárgyalt hivatalosan brit partnerével, hogy az ötmilliárd fontos brit exportot tízmilliárdosra növelik.  Segítenek a válságkezelésben Európának.

Így nem fog menni.

A brit újságok persze rögtön megírták, hogy a kínaiak szokás szerint elhallgatják az esetet. Merthogy micsoda szégyen. Véletlenül azonban a kínaiak egyáltalán nem hallgatták el, sőt az összes újságjuk megírta, sőt még a külügyi szóvivő is kitért rá. Kulturáltan, diplomatikusan helyre tette a dolgokat, mint azt Wen Jiabao is a helyszínen. Megmondta, hogy az ilyen mitugrász akciók nem zavarhatják meg a harmonikus brit-kínai kapcsolatokat (én meg azt mondom: dehogynem). Erre a brit újságok és a BBC (a leghazugabb az összes között) megírta, hogy jé, a kínaiak szokásukkal ellentétben, de csak órákkal később. Ja, mert az ilyen semmihaszna, feltűnésviszketeg, utánozó majom mitugrászoknak jár az azonnali, világméretű médianyilvánosság.

Bush elnököt is cipővel dobálta egy iraki. Mindkét incidens tipikus kétségbeesett cselekedet, segélykérő felhívás, a tehetetlen düh és a kilátástalanság kifejeződése, a kudarc beismerése, az elkeseredettség, az irigység és a modernizációs képtelenség agresszív, szimbolikus, inadekvát megnyilvánulása.

Most még csak hazudozunk, hangulatot keltünk, uszítunk, zsidózunk, cigányozunk és egyre inkább kínaizunk is, félrevezetünk, tüntetünk és idegengyűlölünk, cipővel dobálózunk.

Leszünk mi még terroristák is.